Tanítva tanulni

Tél van.

Már nagyon várjuk a fiúkkal a havat, de az csak nem akar hullani. Így késik a hóember építés is.  Hó híján papírból varázsoltunk Zsombival igazi telet, s közben tanultunk egy új dalt is.

 

 

Hóembernek se keze, se lába,

Hóembernek pici szeme szén.

Ritkán pislant, répából az orra,

Bádog sipkát visel a fején.

 

 

Jó szórakozást!


Mondókák - kargyakorlatokkal

Húzzuk a szekeret,

(húzás utánzása)

Forgatjuk a kereket,

(karkörzés)

Vezetjük az autót,

(csuklómozdulat)

Becsapjuk az ajtót.

(laza tenyérmozgatás)

×××

Mérleg vagyok billegek,

(a kezek oldalsó középtartásban)

kezeimben súlyt viszek.

(billegés jobbra-balra)

×××

Lassan forog a kerék,

Mert a vize nem elég.

Gyorsan forog a kerék,

Mert a vize már elég.

(karkörzés lassan, majd gyorsan, a test előtt ill. mellett)

Mondókák kalapáló mozdulatokra

Kipp-kopp mogyoró,

Tavaszt hív már a rigó.

Kipp-kopp kalapács,

Jókedvű már a kovács.

Kipp-kopp kert alatt,

Róka viszi a ludat.

×××

Hallod-e, te kis kovács,

Mit kopog a kalapács?

Azt kopogja: kippre kopp,

Csengős csikót patkolok.

×××

Kipp-kopp kalapács,

kicsi kovács, mit csinálsz?

Sárga lovat patkolok,

aranyszeggel szegelem

(kalapáló mozdulatok)

Uccu pajtás kapj fel rája,

Úgyis te vagy a gazdája.

(lovagló mozdulat utánzása)

×××

Kipp-kopp kalapács,

Mit kalapál a kovács?

Kalapálja a vasat,

Fölszítja a parazsat.

Nagymozgás és mozgáskoordináció - mondókák

Fújja a szél a fákat,

(törzshajlítás nyújtott karral oldalra)

Letöri az áhat, reccs!

(guggolás)

×××

Hajlik az ág, fúj a szél,

Nyírfa lombja összeér.

Újta vissza, újra szét,

Rajta, rajta, most elég!

(törzshajíltás nyújtott karral)

Játék az ujjakkal

Kerekecske, gombocska,

Volt egy kicsi dombocska.

(a tenyér csiklandozása)

Dombon állt egy házikó,

(a kezekkel háztető formázása)

Házikóban ládikó,

(a kezek ökölbe szorítása)

Ládikóban kerek tálca

(az ököl nyitása)

A tálcán meg  öt pogácsa.

(az ujjak megfeszítése)

Arra ment az egérke,

mind megette ebédre.

(a másik kézzel mindegyik ujj megérintése)

Játék az ujjakkal - mondókák

Kicsi kövér Hüvelykapó,

Mellette van a mutató,

Langaléta hosszú bátyja,

Meg a gyenge fiacskája,

Pöttöm Jancsi itt a végén,

Kicsi Domka kezecskéjén.

(az ujjak nyitogatása)

Süssünk-fözzünk

Süssél, süssél rétest,

(sodrás két kézzel)

Tégy rá cukrot, édest.

(két ujjal a szórás utánzása)

Aki eszi, az a lány,

(evés utánzása)

Sohase lesz halovány.

(az arc simítása)

Ha kisül a tepsi,

Gyere gyorsan vedd ki!

(húzás két kézzel a test előtt)

Ha nem mozogsz szaporán,

odaég a vacsorám!

×××

Borsot főztem,

(kavaró mozdulat)

Jól megsóztam,

Meg is paprikáztam

(sózó mozdulatok)

Á-bele, Bá-bele, fuss!

(tapsolás jobb és bal kézbe)

Játék a kezekkel

Mit csinál a kis kezem?

(a két kéz széttárása)

Simogat kedvesen.

(két kézzel az arc megsimítása)

Ütöget mérgesen,

(az asztal ütögetése)

Csiklandoz viccesen,

(a tenyér csiklandozása)

Csípked hegyesen,

(a kézfej megcsípkedése)

Táncol ügyesen.

(az ujjak mozgatása a másik kézfejen)

Mit csinál a kis kezem?

(a kezek szétnyitása)

Te is tudod, mondd velem!

Az arc

Kicsi orr, kicsi száj,

(mutatás orra, szájra)

Keretezi kicsi áll,

Kupolája homlok.

(mutatás állra, homlokra)

Piros arc, piros nyár,

(arc simogatása)

Áfonyakék szembogár,

(szem lecsukása)

A pillái lombok.

(a szempilla megcsiklandozása)

Lassú-gyors 2.

Kint a parton a teknősbéka,

lassan mászik, majd meghal.

(nagyon lassan mondva/énekelve)

Bent a vízben a teknősbéka

gyorsan úszik mint a hal.

(gyorsan mondva/énekelve)

Mutogatós mondóka - a szem

Van két fürge kicsi szem,

(szemek mutatása)

szétnézeget idebenn.

(széttekintés jobbra-balra)

Van két fürge kicsi láb,

(lábak megmutatása)

végigszeli a szobát.

(lépegetés)

Testrészekre mutatós mondókák

Én is pisze

(az orr megérintése)

Te is pisze,

(a másik orrának megérintése)

Gyere pisze,

Vesszünk össze!

(az orrok összedörzsölése)

×××

Kávé, tea,

(mutatás a homlokra)

Cukor, rum

(mutatás az arcra, állra)

Bum, bum, bum!

(az orr ütögetése)

Bence és a kemence

Egyszer volt egy kemence,

(karkörzés)

Belebújt a kis Bence.

(helyben járás)

Kormos volt a kemence,

(tenyérrel a körzés a test előtt)

Fekete lett kis Bence.

(az arc simogatása)

Ránézett a mamája,

(nézés jobbra-balra)

Nem ismert a fiára.

(a csukló forgatása)

Becsukta a kemencét,

Jól megszidta kis Bencét.

(tapsolás)

Lassú-gyors

Az aktuális kedvenc 'mutogatós' mondókam:

Lassan jár a csiga-biga


Lassan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség,
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

Gyorsan jár a csiga-biga,
Táskájában eleség,
Várja otthon lánya, fia,
Csiga-biga feleség.

2 variációt használunk az 'eljátszásra':

  • anya ölbevesz, és lassan, majd gyorsan -futva- körbejárjuk a lakást
  • rajzolás közben lassan, majd gyorsan csigát rajzolunk

× × ×

Lassan forog a kerék,

mert a vize nem elég.

(lassan forogva, lassan mondva)

Gyorsan fogog a kerék,

mert a vize már elég.

(gyorsan forogva, gyorsan mondva)

Mutogatós mondóka

Nyuszi fülét hegyezi,

(nyuszifül mutatása)

nagy bajuszát pödöri

(bajuszpödrés utánzása)

Répát eszik: rop, rop, rop,

(összezárt ököllel répaevés utánzása)

Nagyon ugrik: hop, hop, hop.

(ugrálás)

Mutogatós mondóka

Itt a szemem, itt a szám

Ez meg itt az orrocskám.

(mutatás szemre, szájra, orra)

Jobbra, balra két karom,

Forgatom, ha akarom.

(jobb és bal kéz emelgetése, forgatása)

Két lábamon megállok,

Ha akarok, ugrálok.

(lábak ütögetése, ugrálás)

Mutogatós mondókák

Gomba, gomba, gomba,

(az öklök ütögetése)

nincsen semmi gondja.

(a kezek forgatása)

Ha az eső esik rája

(az ujjak mozgatása)

nagyra nő a karimája

(karkörzés a fej felett)

Az esőt csak neveti,

(szájra mutogatás)

van kalapja, teheti.

(fej ütögetése)

×××

Dombon áll egy házikó,
(kezünkkel háztetőt mutatunk)
házikóban ládikó,
(négyzetet mutatunk)
ládikóban kerek tálca,
(tenyerünk körül kört rajzounk)
kerek tálcán öt pogácsa.
(rámutatunk az ujjainkra)
Arra járt az egérke,
mind megette ebédre!
Hammmm!
(a hammnál "megharapdáljuk")



 

Itt kopog, ott kopog,

megérkezett Télapóka, hopp.

*********************

Ég a gyertya ég,

el ne aludjék,

aki lángot látni akar,

mind leguggoljék!

*********************

Kicsi vagyok

székre állok,

onnan egy nagyot kiálltok,

Boldog Új Évet Kívánok!

 

MONDÓKÁK


Október, november, december,

Fázik benne az ember.

*************

Ha-ha-ha, havazik,

He-he-he, hetekig,

Hu-hu-hu, hull a hó,

Hi-hi-hi, jaj de jó!

**************

Varjú károg, fú a szél,

Esik a hó, itt a tél.

Jaj de nagyon hideg van,

Ropog a hó alattam.

Vígan csúszik a kis szán,

Most örülök igazán.

***************

Ég a gyertya, ég.

El ne aludjék!

Aki lángot látni akar,

Mind leguggoljék!

****************

Adjon Isten füvet,fát,

Tele pincét, kamarát,

Sok örömet a házban,

Boldogságot a családban.

****************

Hull a hó, hull a hó,

Lesz belőle hógolyó,

Erdő,mező megáldja,

Lesz derék bundája.

****************


Ember, ember, december,

hideg, morcos medve,

sűrű havat szitálva,

kiült a hegyekbe.

***************

Zengenek az erdők és a havasok,

Keresik a rejteket a szép szarvasok,

Futnak a kis nyilak sebesen,

Morognak a medvék dühösen.

Bim - bom, bim - bom, bim - bom.

(Székely népköltés)

******************

Hideg van és fázom,

(járás a karok összefonásával)

Didergek, toporgok,

(megállás, toporgás)

Én itt nem maradok,

Inkább visszafordulok.

(irányváltoztatás)

*****************

Itt kopog, ott kopog,

Megérkezett Télapóka, Hopp!

*****************

Miki, Miki, Mikulás,

Nem szereti a gulyást,

Mert a gulyás, paprikás,

Miki, Miki, Mikulás.

**************

Dér, dér, diridér,

didereg a pipitér.

Holnap havat hord a szél,

holnapután itt a tél.


Az iskolaérettség felé vezető út egyik fontos állomása a testséma tudatosság kialakulása…

Ha a gyermek helyesen érzékeli saját magát a térben, ha képes pontosan megnevezni az egyes testrészeit, akkor a téri tájékozódása is gyorsabban fog kialakulni és pontosabb lesz.  A téri tájékozódás pedig , már előremutat a későbbi írás- és olvasástanulásra.

Az alapvető téri irányok /bal-jobb, fent -lent/ pontos észlelése elengedhetetlen az olvasástanulás során, hiszen nem mindegy, hogy egy-egy betű “hasa” melyik irányba fordul, nem mindegy, hogy a betűk szára jobb vagy bal oldalon van-e, illetve , hogy felfelé vagy lefelé kell-e húzni a vonalat egy-egy betű leírása közben.  Pl : d-p, b-d, b-p, t-f, n-u, stb

Gondoltad volna, hogy amikor gyermeked testséma fejlesztő mondókákat szaval, akkor tulajdonképpen már a későbbi olvasás és írástanulására is készül?  :) Ugye nem!…pedig érdemes kihasználni ezt a mindenki számára elérhető , játékos fejlesztési lehetőséget!

Testséma fejlesztő mondókák ( a kezdetektől 1,5 éves korig )

Természetesen ebben az életkorban még nem várjuk el a gyerektől, hogy megnevezze és pontosan megmutassa az egyes testrészeit, de már játékosan gyakoroltathatjuk vele azokat. Mégpedig érintéseken, tapintásokon keresztül. A mondókák szövegének megfelelően megérintjük, megsimogatjuk, esetleg finoman megcsiklandozzuk a kisgyermek kezét, karját, arcát, vagy fejecskéjét.

A gyemekek 3 éves korig az érzékszervi mozgásos tanulás időszakát élik. Ha valami felkelti a figyelmüket ahhoz szeretnek odamenni és megtapogatni. Nyúlnak érte, megfogják, és szemügyre veszik az őket érdeklő dolgokat. A cselekvésen keresztül szereznek tapasztalatokat és információt a világról, érzékelés, észlelés és mozgás együtt van jelen, “kéz a kézben” járnak. Az érzékelés egyik kiemelkedően fontos területe náluk a tapintásos (taktilis) érzékelés.

A testséma kialakításánál is érdemes a kicsiknél erre építeni. Mindegy, hogy “csip-csip csóka”, vagy “ciróka -maróka”, a lényeg az, hogy anya finom érintését érezheti a csöppség a saját tenyerében, vagy az arcocskáján, és közben még okosodik is! …Anya most éppen az ő kezével játszik…a kezével amiből kettő is van! És már megjegyezte azt is, hogy amikor anya azt kéri tőle, hogy aludjon akkor a szemeit kell becsuknia… :)

Kerekecske dombocska,

Elszaladt a nyulacska!

Itt szalad, itt szalad!

/ Simogatjuk a gyerek tenyerét, majd végigvezetjük a kezünket a gyerek karján, finoman csiklandozva /

Lóg a lába lóg a

nincsen semmi dolga

mert ha dolga volna

a lába nem lógna

/Ölbe veszük, ölünkbe ültetjük a gyereket, és gyengéden, de  ütemesen mozgatjuk a lábacskáit/

Ez a szemem, ez a szám,

ez meg itt az arcocskám.

jobbra-balra két karom,

forgatom, ha akarom.

Két lábamon megállok,

ha akarok ugrálok.


Testséma fejlesztő mondókák (2 éves kor felett)

Kétéves kor felett már elkezdhetjük tanítgatni a gyermeket a testrészek neveire. Ez azonban soha ne dirrektben, hanem a mindennapi teendők részeként ( mossuk meg a kezed, szappanozd be a nyakad, hasad, nyisd ki a szád stb) vagy a közös játék során (mondókázás, ölbéli ringatók dalolása) közben történjen.

Pancsi, pancsi

Csukd be szemed, csukd be szád

Most mosom az arcocskád!

Csukd be szemed, csukd be szád

Most mosom a hasacskád!

Aludj baba , aludjál, aranyosat álmodjál!

**************

Kicsi orr, kicsi száj

Keretezi kerek áll

Kupolája homlok

Piros arc, piros nyár

Áfonya-kék szembogár

A pillái lombok.

*************

Mozgatja a fejecskéjét,

meg a kicsi kezecskéjét,

hajlik jobbra, hajlik balra,

gyere baba kezdjük újra!

 

A mondókákat bármikor elővehetjük a testrészek játékos, szinte észrevétlen megtanítására , a gyermek testséma tudatosságának otthoni fejlesztéséhez.

Sim-sum fúj a szél

Ez a kis fa jaj de fél.

Minden ága megremeg,

A levele lepereg.

Ej-haj semmi baj

Újra zöldül majd a gally.

Kiszáradt a diófa,

Nem játszhatunk alatta,

Majd megújul tavaszra,

Majd játszhatunk alatta.

 

Itt a köcsög! Mi van benne?

Aranyalma, aranykörte.

Add tovább, add tovább,

Te meg fizesd az árát!


Hol tanyázol kisnyúl?

A nyárfa tövében.

Nem fázik a füled’

Ebben az esőben?

Bizony a nyúl fázik,

ha a füle ázik.


Fúj a szél, zúg a szél,

Száraz levél táncra kél.

Fúj a szél, zúg a szél,

Szél apó útra kél.

Fúj a szél, zúg a szél,

Múlik az ősz, jön a tél.


Dombon törik a diót, a diót,

rajta, vissza mogyorót, mogyorót.

Tessék kérem megbecsülni,

és a földre lecsücsülni! Csüccs!


Ereszkedik le a felhő,

hulla fára őszi eső.

Hull a fának a levele,

mégis szól a fülemüle.

 

Alacsonyan száll a varjú,

már nem károg, berekedt,

irigyli a cserép alatt

melegedő verebet.


Esik eső, fúj a szél,

nemsokára itt a Tél.


Azért vagyok picike,

mert a nevem cinege.

 

Esik eső csepereg,

sárga levél lepereg.

Hiánypótlásképpen leírok néhány olyan mondókát, amelyeket az eddigi foglakozások alkalmával énekeltünk, játszottunk.

 

Bár a képen látható gyerkőcök ma már ovisok, ezek egy részét ők is ismerik.Zenebölcsi 2008. nyarán


Én kis kertet kerteltem,

Bazsarózsát ültettem,

Szél, szél fújdogálja,

Eső, eső veregeti, hopp!


Fehér liliomszál, ugorj a Dunába,

Támaszd meg oldalad, két arany pálcával,

meg is mosakodjál,

meg is fésülködjél,

valakinek kötényébe meg törülközzél!


Kicsi kocsi, három csacsi,

Döcögő, döcögő.

Benne gyerek, kicsi kerek,

Göcögő, göcögő!


Fut, szalad a Pejkó

Kergeti a Ferkó,

Ne kergesd te Ferkó,

Elszalad a Pejkó!


Jöjj ki napocska, itt apád, itt anyád,

Sót törünk, borsot törünk, tökkel harangozunk.


Megfogtam egy magocskát,

Ások neki lyukacskát,

Beleteszem, betemetem,

Gereblyézem, öntözgetem,

Süt rá a napocska,

Kibújik a magocska.

Nő a szára, nő virága,

Szél fújja, fújdogálja,

Elrepül a magocska.

 

Megy a hajó a Dunán,

Kiesett a kapitány,

Kiabál, trombitál,

De a hajó meg sem áll.

Lassan forog a kerék,

mert a vize nem elég.

Gyorsan forog a kerék,

mert a vize már elég.


Nyuszi ül a fűben,

Fűben szundikálva,

Nyuszi talán beteg vagy,

Hogy már nem is ugorhatsz?

Nyuszi hopp, nyuszi hopp,

Máris ugrik egy nagyot!

 


ZENEBÖLCSI

Zenés, mondókás, bábos foglalkozás 0-3 éveseknek.

Zenés, mondókás, bábos foglalkozás gyerekek, szüleik és nagyszüleik részére 30 percben. A foglalkozás ideje alatt közösen énekelünk, lovagoltató, tapsoló, testrészsoroló mondókákat mondunk. A szülő együtt tanulja meg, eleveníti fel saját gyermekkora dalait, verseit, mondókáit. A sok szebbnél szebb dal, vers és mondóka fejleszti a memóriát, ritmusérzéket, növeli az intelligenciát, szókincset. A közösségben elöltött vidám percek segítik a kisgyermekek szocializálódását, erősíti a biztonságérzetét, kötődését, ezzel megkönnyítik az óvodakezdést, beilleszkedést is.

A dalokat, mondókákat sokat ismételjük, egy-egy foglalkozáson belül is, de hétről hétre mindig visszatérünk a régebbiekre. Így a baba átélheti az „én már tudom” élményét, az édesanyák pedig könnyen megtanulják azokat, így otthon is bármikor dúdolhatják, énekelhetik gyermekeiknek. Minden mondóka és dal mozgáshoz kötött, mely által a mozgáskoordináció javul, a figyelem időtartama fokozatosan kitolódik.

Remek móka és játék a hangunkkal, a kezünkkel, a lábunkkal, a testünkkel.

Ha kéred, e-mailben megkaphatod az aznapi szövegeket, hogy otthon is tudjatok együtt énekelgetni.


Szeretettel várunk téged és babádat hetente egy felhőtlen kacagással, muzsikával teli játékra minden kedden 1030 –tól a Alsózsolcán a Közösségi Házban

Tanítva tanulni